Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon kedden az MNB Monetáris Tanácsa, vagyis az alapkamat változatlanul 13 százalék, bár ennek jelentősége október közepe óta minimális. A nagyobb kérdés az lesz, milyen kilátásokat fogalmaz majd meg a jegybank a közleményben és a délutáni sajtótájékoztatón.
Noha a dollár megállíthatatlan erősödése és a kötvényhozamok globális emelkedése közepette a japán jegybank kitartott, és a globális szigorításra lazítással reagált, ma megtört a jég: a referenciahozamok magasabb szintre engedésével a Bank of Japan monetáris szigorítást hajtott végre. Noha a Kuroda-féle gárda hangoztatja, hogy szó sincs szigorításról, valójában nagyon is az történt, és ez látszik is az azonnali pénzpiaci reakciókon. A japán jegybank ezzel komoly monetáris politikai fordulatot hajtott végre, és bár a lépésre akkor került sor, amikor a nyomás már jócskán enyhült az országon, a szigorítás így is egyértelműen indokoltnak tűnik.
Kedden idén utoljára ül össze a Monetáris Tanács, mely valószínűleg nem változtat majd a kamatkondíciókon. Ennek ellenére egy sor kérdésre várjuk a választ a jegybanktól, vagyis azt semmiképp sem lehet mondani, hogy unalmas lenne az utolsó 2022-es kamatdöntés. A döntés és a kommunikáció akár a forint árfolyamára is hatással lehet a következő napokban.
Chrsitine Lagarde ígérete oldhatta fel az EKB kormányzótanácsának mai ülésén a patthelyzetet - értesült több forrásból a Reuters. A hírügynökség azt is megtudta, mivel állíthatta maga mellé a többséget az elnök.
Ötven bázisponttal 3,50 százalékra - csaknem másfél évtizedes csúcsra - emelte alapkamatát az eddigi 3 százalékról a Bank of England.
Ritka módon egymást követő napokon tartja kamatdöntő ülését a világ két legnagyobb jegybankja, az amerikai Fed és az Európai Központi Bank. Mindkét esemény fontos, a jegybakok ugyanis bejelenthetik a kamatemelési tempó lassítását, a kamatpálya jövő év elején várható tetőzését, ezzel pedig a 2022-es óriási emelések után új fejezet nyílhat a nyugati monetáris politikában. Nem véletlen, hogy a piac is optimista, a fojtogató dollárerősödés már a múlté. Csakhogy van egy kis bökkenő: egyáltalán nem biztos, hogy ennyire rózsás a helyzet, és erről már ma is meggyőződhetünk.
Az inflációs kilátásokat illetően továbbra is nagy a feszültség a piacokon, a múlt héten a vártnál magasabb termelőiár-index (PPI) adatok után is nagy esést láthattunk a tengerentúli tőzsdéken. Ráadásul szerda este érkezik majd a Fed legújabb kamatdöntése, melyen a Nyíltpiaci Bizottság ismerteti legfrissebb makrogazdasági prognózisát is, az ülés után pedig sajtótájékoztatót tart Jerome Powell elnök, aki tovább borzolhatja a kedélyeket. Ha ezekhez hozzáadjuk a visszafogott vállalati profitnövekedésre és az amerikai recesszióra vonatkozó várakozásokat, akkor máris látszik, hogy rengeteg veszély leselkedik 2023-ban a piacokra, derül ki a Deutsche Bank felméréséből.
Nem kis feltűnést keltett Matolcsy György MNB-elnöknek a Parlament Gazdasági Bizottsága előtt december 5-én elhangzott beszámolója. Írásomban - néhány általánosabb megállapítás után - mindössze egy elemet emelnék ki a jegybankelnök hozzászólásából.
Az amerikai tőzsdéken tapasztalt hétfői esés lehet a kezdete a következő lefelé tartó körnek, miután egyfajta önelégültség lett úrrá a piacokon a kifejezetten erős októberi és novemberi hónap után – írja a MarketWatch stratégákra hivatkozva. A pesszimista forgatókönyvet technikai tényezők mellett az is alátámasztja, hogy közel lehetünk ahhoz a ponthoz, amikor a kötvényhozamok csökkenésének hatása már nem jelent akkora pozitívumot a részvénypiacok számára, mint korábban.
Az EKB nem veszi figyelembe a saját közgazdászainak modelljeit és előrejelzéseit, és azért emeli a kamatokat, mert félti a saját reputációját - írja Erik Nielsen, az UniCredit vezető közgazdásza egyik elemzésében. Nielsen szerint az EKB közgazdászai világosan látják az infláció szerkezetét, amely döntő részben továbbra is átmeneti, kínálat által hajtott. Az UniCredit vezető elemzője szerint ilyen infláció esetén nem kell tovább emelni a kamatokat, mert azzal felesleges károkat okoz az EKB a kontinens gazdaságának. Csakhogy erre nincs esély, az EKB továbbra is határozottan fog emelni, és ezen a helyzeten csak ront a kormányok fellépésének módja és mértéke az energiárakkal szemben.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
Az irányadó kamat jelentős emelésével nagyon lemaradt a rövid állampapír-hozam mögötte, vagy ahogy az MNB szokta emlegetni, „nem tökéletes a monetáris transzmisszió”. De mi ennek az oka? Hogy lehet 18 százalékos irányadó kamat mellett 11 százalék a három hónapos diszkont kincstárjegyek hozama? Mit jelenthet a jövőben a kormány által bejelentett kamatstop a bankbetétekre?
A napokban látott napvilágot a Pénzügyminisztérium előterjesztésében a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításának tervezete, amelyet szokatlan módon társadalmi egyeztetésre is felkínált a tárca. Élnék a lehetőséggel.
Noha idén markáns kamatemeléseket hajtott végre a Fed, és a pénzmennyiség csökkenésnek indult az Egyesült Államokban, még mindig sokkal több pénz van az amerikai gazdaságban, mint a koronavírus-válság előtt, ráadásul a hitelből történő vásárlások mértéke is egyre nő - írja a Barrons.
Bár a magántőkealapok továbbra is meghatározó szereplői a globális pénzpiacoknak, a jelenleg uralkodó pénzügyi és makrogazdasági hatások néhány sötétebb felhőt is sodorhatnak a szereplők fölé. A befektetők ezért kénytelenek lesznek az eddig jól bevált stratégiai irányokon módosítani, hogy a korábban tapasztalt hozamokat elérjék, vagy legalább megközelítsék.
Több mint egy hónapja annak, hogy az MNB közbelépett a forint megállíthatatlan zuhanását látva és 18 százalékra emelte az irányadó kamatot. Az eddig eltelt néhány hét alapján sikeres volt a beavatkozás, hiszen a korábbi 430 feletti szintről visszakapaszkodott a magyar deviza. De mit jelent a shortosok elrettentése? Egyáltalán miért shortolják a forintot? És miért kellett 500 bázisponttal felemelni az irányadó kamatot? Ezzel végleg megmenekült a magyar deviza? Látható, hogy bőven vannak még nyitott kérdések, melyekre most megpróbálunk választ adni.
Volt négy évtized, amely folyamatos globalizációt eredményezett, ez azonban most több dolog miatt is megváltozott, egyetlen év alatt mindenki elvesztette megtakarításának 20-25%-át reál értelemben - hangzott el a Hold Alapkezelő mai sajtóeseményén. A szakértők a magyar gazdasági helyzet kapcsán elmondták, hogy a klasszikus túlhevülés esetét lehet látni, a belső kereslet elszállt, amire sem a költségvetési, sem a monetáris politika nem reagált időben. A befektetések közül most rövid távon a kötvénypiacban látnak nagyobb izgalmakat.
A következő években-évtizedekben tartós inflációs nyomás jöhet a világban, erre a gazdaságpolitikának rövid- és középtávon is reagálnia kell – mondta egy szerdai rendezvényen Virág Barnabás. Az MNB alelnöke szerint az év elejétől lassú lesz az infláció csökkenése, de jó esély van arra, hogy 2023 végén egyszámjegyű lesz az infláció.
A gazdasági növekedés folyamatosan lassul az OECD friss előrejelzése szerint, miközben az infláció erodálja a keresetek vásárlóerejét. Jövőre és azt követően is visszafogott lesz a globális GDP növekedése a szervezet előrejelzése alapján, ám ennél is súlyosabb lesz a helyzet, ha energiahiány lép fel. Ma már a '70-es évekhez hasonló energiaválságot élünk, mindeközben a háború következményei veszélyeztetik a globális élelmezésbiztonságot is.
A jegybank és a kormány folyamatosan egyeztet, minden esetben jelezzük az észrevételeinket - mondta Virág Barnabás keddi háttérbeszélgetésén. Az MNB alelnöke kiemelte, hogy az inflációban akár még további meglepetések is "benne lehetnek a pakliban", az élelmiszerárak várhatóan tovább emelkednek majd.
Folyamatosan törnek előre az orosz rohamcsapatok.
Akár 10 ezerrel kevesebb autó készülhet a második félévben.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
